Maszkolás - oxigén növelése a szervezetben
Kb. 37,2 trillió sejtje van egy átlagos felnőtt embernek. Idegsejt ebből kb. 86 milliárd és kb. 10-szer több a gliasejt (rögzíti az idegsejtet, táplálja és "takarítja" azokat, amik elhaltak).
Agyunk kb. 2%-a a test teljes súlyának, mégis az oxigénfelvétel 20-25%-át használja fel.
A sejtek működéséhez energiára van szükség, ez a szervezetünkben az ATP, adenozin-trifoszfát. A sejtben lévő mitokondrium nevű sejt szervecske oxigén jelenlétében 1 glükózból 30-32 ATP molekulát hoz létre.
ATP mennyisége a szervezetünkben nyugalmi állapotban 30-40 kg, izommunka esetén akár 1 tonna is lehet.
Minél több az ATP az izmokban, annál erősebbek, robbanékonyabbak lesznek.
Megnövekedett terhelés esetén, minél több az oxigén, annál lassabb az izomban a tejsav termelődése. Edzés után több oxigén jelenlétében gyorsabban bontja le a májban a tejsavat a szervezet.
Az idegsejtek kapcsolódása során egy sejt 1,5 milliárd ATP molekulát fogyaszt el másodpercenként.
Oxigénhiány tünetei:
Agy – koncentrációs zavar, indokolatlan ásítozás, halkuló, lassuló beszéd, ebéd után aluszékonyság
Szív – magas pulzusszám, kis fizikai munkát is meggondoljuk
Szem – váltakozó látásélesség
Vese – fázik a kéz és a láb, gyakori nappali vizelés
Sporttal edzhetjük a tüdőnket, növelhetjük a szervezet oxigén ellátottságát.
Agysérülés után a sejtek regenerálódásához van szükség több oxigénre, valamint egy nem mozgó, felületesen lélegző gyereknél kérdés, hogy hogyan jut be megfelelő mennyiségű energia az agyba.
Glenn Doman és csapata (Philadelphia) először a gyermekbénuláson átesett betegek rehabilitációjával kezdett foglalkozni, hogy a betegségből hátramaradt nehéz légzésen hogyan lehetne segíteni.
Tudták, hogy az agyban lévő kemoreceptorok kontrolálják a bonyolult, létfontosságú funkciókat, mint például figyelik, hogy elegendő oxigén van-e egy beszívott levegőben. Ha nincs, akkor a kemoreceptorok aktiválódnak és reflexesen jön létre légzésfokozódást.
Egy gyermekbénuláson átesett beteget és pár egészséges embert egy ablak nélküli szobába zártak, az ajtót igyekeztek hermetikusan lezárni. Azt figyelték, hogy a betegnél is bekapcsol-e a légzésfokozódás, ahogy csökken az oxigénszint a levegőben. Miután igazolódott, hogy ezzen a területen működik, még kérdés volt, hogy egy agysérült gyereknél is megfelelően reagál-e az agy, valamint gazdaságosabb megoldást kellett találniuk.
Glenn Doman fizikoterapeuta, Colonel Anthony Flores amerikai légierő testnevelője, Claude Cheek beszéd terapeuta, Dr. David Reiber mellkas specialista gondolatai által létrejött a maszk, amiből 1972-re már egy milliárd darab jutott el agysérült gyerekekhez a világ több pontján.
40x maszkolunk egy nap, 5 percenkén. Egy maszkolás 1 percig tart.
Kb. 37,2 trillió sejtje van egy átlagos felnőtt embernek. Idegsejt ebből kb. 86 milliárd és kb. 10-szer több a gliasejt (rögzíti az idegsejtet, táplálja és "takarítja" azokat, amik elhaltak).
Agyunk kb. 2%-a a test teljes súlyának, mégis az oxigénfelvétel 20-25%-át használja fel.
A sejtek működéséhez energiára van szükség, ez a szervezetünkben az ATP, adenozin-trifoszfát. A sejtben lévő mitokondrium nevű sejt szervecske oxigén jelenlétében 1 glükózból 30-32 ATP molekulát hoz létre.
ATP mennyisége a szervezetünkben nyugalmi állapotban 30-40 kg, izommunka esetén akár 1 tonna is lehet.
Minél több az ATP az izmokban, annál erősebbek, robbanékonyabbak lesznek.
Megnövekedett terhelés esetén, minél több az oxigén, annál lassabb az izomban a tejsav termelődése. Edzés után több oxigén jelenlétében gyorsabban bontja le a májban a tejsavat a szervezet.
Az idegsejtek kapcsolódása során egy sejt 1,5 milliárd ATP molekulát fogyaszt el másodpercenként.
Oxigénhiány tünetei:
Agy – koncentrációs zavar, indokolatlan ásítozás, halkuló, lassuló beszéd, ebéd után aluszékonyság
Szív – magas pulzusszám, kis fizikai munkát is meggondoljuk
Szem – váltakozó látásélesség
Vese – fázik a kéz és a láb, gyakori nappali vizelés
Sporttal edzhetjük a tüdőnket, növelhetjük a szervezet oxigén ellátottságát.
Agysérülés után a sejtek regenerálódásához van szükség több oxigénre, valamint egy nem mozgó, felületesen lélegző gyereknél kérdés, hogy hogyan jut be megfelelő mennyiségű energia az agyba.
Glenn Doman és csapata (Philadelphia) először a gyermekbénuláson átesett betegek rehabilitációjával kezdett foglalkozni, hogy a betegségből hátramaradt nehéz légzésen hogyan lehetne segíteni.
Tudták, hogy az agyban lévő kemoreceptorok kontrolálják a bonyolult, létfontosságú funkciókat, mint például figyelik, hogy elegendő oxigén van-e egy beszívott levegőben. Ha nincs, akkor a kemoreceptorok aktiválódnak és reflexesen jön létre légzésfokozódást.
Egy gyermekbénuláson átesett beteget és pár egészséges embert egy ablak nélküli szobába zártak, az ajtót igyekeztek hermetikusan lezárni. Azt figyelték, hogy a betegnél is bekapcsol-e a légzésfokozódás, ahogy csökken az oxigénszint a levegőben. Miután igazolódott, hogy ezzen a területen működik, még kérdés volt, hogy egy agysérült gyereknél is megfelelően reagál-e az agy, valamint gazdaságosabb megoldást kellett találniuk.
Glenn Doman fizikoterapeuta, Colonel Anthony Flores amerikai légierő testnevelője, Claude Cheek beszéd terapeuta, Dr. David Reiber mellkas specialista gondolatai által létrejött a maszk, amiből 1972-re már egy milliárd darab jutott el agysérült gyerekekhez a világ több pontján.
40x maszkolunk egy nap, 5 percenkén. Egy maszkolás 1 percig tart.